2017. dec. 21.

16. szám – Az egészségügyi misszióról


Miért olyan fontos, hogy minden gyülekezeti tag 
bekapcsolódjon az egészségügyi misszióba?

A januárban megalakult egészségügyi osztály céljai között szerepel, hogy rendszeres alkalmakat biztosítson gondolatok, tapasztalatok megosztásához, a közös tervezéshez és továbbképző előadásokhoz. Ennek jegyében tartottuk 2017. május 14-ei konferenciánkat. Ennek kezdő áhítatát írott formában is közzétesszük.
„Eljött az idő, hogy minden gyülekezeti tag
kivegye részét az egészségügyi missziómunkából.”
(Bizonyságtételek, VII. köt., 62. o.)

A mai konferencia áhítatán egy fő kérdést szeretnék felvetni: Miért szükséges, hogy mindenki komolyan vegye az egészségügyi munkát, és abba bekapcsolódjon? E kérdésre válaszolva több érvet is megfogalmazhatunk.
Jézus példája. Figyeljük meg, hogyan munkálkodott Jézus: „És bejárta Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban és hirdetve Isten országának evangéliumát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. És elterjedt az ő híre egész Szíriában: és hozzávitték mindazokat, akik rosszul voltak, a különféle betegségekben és kínokban sínylődőket, ördöngösöket, holdkórosokat és gutaütötteket; és meggyógyította őket. És nagy sokaság követte őt Galileából és a Tízvárosból és Jeruzsálemből és Júdeából és a Jordánon túlról.” (Mt 4,23–25) Jézus példája egy üzenetet hordoz: nem elég önmagában az evangéliumhirdetés, személyes szolgálattal kell összekapcsolni az igehirdetői munkát. E két dolog: a szó és a tett, az ige és a gyakorlati segítségnyújtás együttese volt tehát Jézus szolgálatának titka. Mindez számunkra is követendő példa: „Csak Krisztus módszere vezet igazán eredményre az emberekkel való kapcsolatfelvételben. A Megváltó az emberek között mozgott, mint aki a javukat akarja. Együttérzést tanúsított, szolgálatával megadta, amire szükségük volt és elnyerte a bizalmukat. Azután így szólt: Kövessetek engem!” (A nagy Orvos lábnyomán)

Ma is csak így – a bizalom megnyerése után – juthat el a szívig az életmentő üzenet. Éppen erre a célra adta Isten az egészségügyi üzenetet. Jézus példáját követve keressük meg mi is a testi-lelki problémákkal küszködő embereket!

A végidő érve. A körülöttünk sokasodó jelek egyre inkább arra intenek, közel van már a földi történelem vége; egyre kevesebb idő áll rendelkezésre mind a személyes felkészülésre, mind a ránk bízott munka elvégzésére. Idézem Jézus szavait: „A fügefáról vegyétek pedig a példát; mikor ága már zsendül és levelet hajt, tudjátok, közel van a nyár. Azonképpen ti is, amikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.” (Mt 24,32–33) Gondoljuk át, mi mindent láthatunk ma körülöttünk? Egy széthulló, válságoktól meggyötört világot: globális felmelegedést, ökológiai összeomlást, sokasodó természeti katasztrófákat, migrációt, nemzetek közötti feszültségek fokozódását stb. Szemlélhetjük a próféciák beteljesedését a politika és a vallás összefonódásában is. 
Az egészségügyi üzenet két területen nélkülözhetetlen a végső időben élők számára. 
Először is a személyes megszentelődésünk munkálásában. Tudjuk, hogy rendkívüli magaslatokat kell elérnünk, a szentség különleges fokára kell eljutnunk. Emberileg nézve lehetetlen célt kell elérnünk: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,12) Lehet, hogy valaki vágyik erre, de ha nem vesz igénybe minden Isten által küldött segítséget, nem érheti el. A Jóisten az egészségügyi üzenetet azért küldte, hogy megtartása által tiszta idegrendszerre, gondolkodásra tegyen szert. Ennek hiányában valóban elveszíthetjük az üdvösséget. Olyan ez, mintha egy sportoló azért veszítene, mert nem tartott be minden szabályt, nem vette elég komolyan a küzdelmet.
Másodsorban a körülöttünk élő veszendő emberek eléréséhez és megmentéséhez egy rendkívüli eszköz az egészségügyi üzenet: Ellen G. White „éknek”, „jobb kéznek” is nevezi. Milyen találó hasonlatok ezek! Ez az, ami emberekhez közel hatolhat, ami utat készíthet az evangélium számára. Látjuk, hogy egyre nehezebb megközelíteni az embereket – bezárkózás, bizalmatlanság jellemző, félelmek lesznek úrrá embereken. Érdemes megfontolnunk a következőket: „Azt kell mondanom neked, hogy az evangelizációt illetően nemsokára csak egészségügyi missziómunkát végezhetünk.” (Evangelizás, 245. o.) Sokszor tapasztaljuk, ez az idő már eljött: az emberek egyre inkább csak egészségügyi kérdésekkel lehet megközelíteni. Ez az „ajtó” marad legtovább nyitva az evangelizációs munkában.

A reformáció érve. Nemrég volt alkalmam áttanulmányozni a reformáció bibliai példáit: Illés, Josafát, Ezékiás, Jósiás, Nehémiás életét vizsgáltam meg. Az általuk vezetett reformációban mindig ott volt két mozzanat: 1. Egy ma általi felismerés: valamiben eltértünk az Isten törvényétől. 2. Tettek, gyakorlati lépések. 
Minden reformációra igaz volt, hogy kevés, legtöbbször egy-két ember indította el, de aztán kiterjedt, és az egész nép bekapcsolódott, megtette a maga részét. Csak így lehetett belőle mélyreható változás és reformáció. 
Ugyanezt tették az adventmozgalom kezdetén is: voltak felismerések, például a dohány, kávé, disznóhús káros hatásaival kapcsolatban, ezt azonnal gyakorlati megvalósítás követte. Mindezt – találóan – egészségügyi reformnak nevezték el.

A nyolc alapelv
Ma is van mit reformálni az életünkben: nemcsak a táplálkozás, hanem a nyolc alapelv többi elemét illetően is. Tegyük fel a kérdést magunknak: Követjük-e a lehető legideálisabb étrendet? Mennyit mozgunk naponta? Mennyi  időt fordítunk pihenésre? Mit gondoltok, van oka annak, hogy a mi köreinkben is aratnak a civilizációs betegségek, terjed a depresszió, megjelennek a függőségek? Hogyan is tudnánk mi más embereket a jó Istenhez vezetni, ha a mi életünkben nem működnek azok az elvek, amiket hirdetünk? Hogyan lehetünk így hitelesek? Tanuljunk a régi korok reformátoraitól, akiknél a lelki megújulás és a gyakorlati reformáció mindig együtt járt!


Az egészségügyi misszió tényleges evangéliumhirdetés 
Elmondható, hogy az, aki egészségügyi munkát végez, két szinten is evangéliumot hirdet. 
Az első szint: Az egészségügyi misszió önmagában is evangéliumot ad át. Az igazi egészségügyi misszióban sohasem válik szét a gyakorlati segítségnyújtás és az evangéliumhirdetés. Gondoljunk újra Jézus példájára: együtt gyógyította a testet és a lelket. Megfontolandó a következő idézet:
„Az egészségügyi misszió a szenvedések alóli szabadulás örömüzenetét adja át az emberiségnek, ekként az evangéliumhirdetés élharcosává válik. Az egészségügyi munka nem más, mint Jézus Krisztus könyörületének kinyilatkoztatása, az evangélium gyakorlati megvalósítása.” (Medical Ministry, 13. fej.) Azzal, hogy bekapcsolódunk ebbe a munkába valamilyen területen – talentumaink szerint – az evangéliumot hirdetjük. Gondoljunk arra, hogy egy főzőkör megtartása, egy egészségügyi sorozat, vagy egy ilyen témájú beszélgetés is evangéliumhirdetés lehet a fentiek értelemben!
A második szint: Az egészségügyi üzenet „jobb kézként” szerves része az „örökkévaló evangélium” hirdetésének. „Ez a munka ugyanazt jelenti a hármas angyali üzenet számára, mint amit a jobb kar a test számára.” (Igehirdetések és beszédek, 2. köt., 141. o.) Gondoljunk arra, hogy a mai kornak szóló hármas angyali üzenetnek milyen hatalmas szakadékot kell áthidalnia! Mennyire másfajta dolgok foglalkoztatják ma az embereket! Az egészségügyi misszió tehát előkészíti a szívet az evangélium befogadására: egyrészt fizikailag alkalmassá teszi az elmét az evangélium megértésére, másrészt segít az előítéletek eloszlatásában, megnyeri a bizalmat, válaszfalakat bont le. Semmi sem képes erre ilyen hatékonyan. 

Mekkora könnyelműség és rövidlátás lenne mellőzni az egészségügyi üzenetet, amit Isten küldött számunkra személyes szolgálatunk támogatása céljából! A jó Isten segítsen, hogy valóban be tudjunk kapcsolódni e munkába!

„Az Úr Isten lelke van én rajtam, azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást és a megkötözötteknek megoldást; hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót. Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az ő dicsőségére!” 
(Ésa 61,1–3)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése