16. szám – Seneca gondolatai

Seneca gondolataiból

• Nincs senki, aki másnak használva magának ne használt volna. 
• A helyes cselekedetnek az a díja, hogy megtettük. 
• A bölcsesség nem emlékezik jobban a sértésre, mint a neki tett szolgálatra. 
• Kérded, mi felejteti el velünk a kapott jót? A vágy arra, amit csak ezután kell kapnunk. 
• Nincs veszélyesebb gyűlölet annál, ami a megcsúfolt jótett miatti szégyenérzésből ered. 
• Az, hogy hálás embert találj, megéri, hogy hálátlanokat is próbára tégy. 
• Az ártalmas dolgok sosem tartanak mértéket. A bűnök őszintén sohasem kezeskednek. 
• A jó emberben nem a rossz csökkent meglétét tapasztalom, hanem teljes hiányát. 
• Az olvasást egy percre sem hagyom abba. 
• Nem szabad csak írni vagy csak olvasni: az egyik – az írás – mogorvává tesz, kimeríti energiáinkat, a másik felold és kilúgoz. Váltakozva kell folyamodnunk ehhez és ahhoz, szabályoznunk az egyiket a másikkal, hogy ami az olvasás során összegyűlik, azt az író formába öntse. 
• Hogy mi lesz, azt nem tudom, hogy mi lehetséges, azt tudom. 
• A megkívánt dolgok legokosabb mértéke: nem annyit elvenni, amennyit akarsz, hanem annyit, amennyi megillet. 
• „Ó, milyen tudós ember!” Elégedjünk meg ezzel az egyszerűbb ranggal: „Ó, milyen jó ember!” 
• Bölcs lehetsz parádé nélkül, gyűlölködés nélkül is. 
• Ha le akarod vetkezni vétkeidet, nagy ívben térj ki a vétkes példák elől. 
• Cselekedj, ne csak csevegj, s ne csak a hallgatók mulatságára bűvészkedj a szavakkal, hanem a lelket eddzed, és szilárdítsd a fenyegetésekkel szemben. 
• Nem azért nem merünk belevágni valamibe, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merünk belevágni. 
• A szabadságot ingyen nem lehet megkapni. Ha sokra tartod, minden mást kevésre tarts. 
• Nincs, aki ne lenne elég erős ahhoz, hogy ártson. 
• A hallgatóság nagy részéről látható, hogy számára a filozófus iskolája a tétlenség tanyája. 
• Kevesen tudták hazáig vinni azt, amit megértettek. 
• Hogyan lehet bebizonyítani a gondolatokról, hogy eredetiek? Megmondom: úgy kell cselekedned, ahogy beszélsz. 
• Ahol az értelem számára nincs hely, nincs jó sem.