Mondd el a világnak! Magyar felirattal (ráégetett)

14. szám – Beszámoló az Eleki Életmódközpont 2016-os évéről

„És megsebesíttetett a bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek

büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyultunk meg.” (Ésa 53,5)

Bevezetés. Az eddigi évekhez hasonlóan ismét szeretnénk benneteket tájékoztatni az elmúlt évad eseményeiről. Elmondhatjuk, hogy a 2016-es évben is tapasztalhattuk Isten gondviselését, csodatévő hatalmát, emberi szívekben való munkálkodását, gazdag áldásait. Bízunk benne, hogy számotokra is bátorítást jelentenek majd tapasztalataink. 

Programjainkról. Az elmúlt évben 13 betegturnust tartottunk, ezek mindegyike tíznapos program volt. 2015 végén határoztuk el, hogy az addigi hétnapos turnusokról áttérünk a tíznaposakra.

Emellett tartottunk még egy konyhatechnikai képzést, egy súlykontrolltábort és egy Biblia-tábort is. A Biblia-tábor új program volt, amelynek célja az egészséges életmód és az evangélium még határozottabb összekapcsolása. A jövőben is szeretnénk ilyen jellegű turnusokat rendezni. A turnusokon összesen 126 vendég vett részt. Érdekességként megemlítjük, hogy a vendégek 80%-a kívülálló volt. Angliából, Szerbiából és Romániából jöttek külföldi vendégek, összesen tizenkilencen. A betegségek között az eddigi évekhez hasonlóan a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a mozgásszervi és emésztőrendszeri panaszok voltak a leggyakoribbak. 

Tapasztalataink a turnusokon. A legtöbben még mindig a nálunk járt vendégek személyes beszámolóinak hatására kerestek fel bennünket. Többen vissza-visszajárnak, van, aki már hatodszor jött el hozzánk. Ezek a vendégeink egyrészt felismerték, hogy valóban ez az út segít nekik, semmi más; másrészt belátták, hogy megerősítésre szorulnak, s talán ezért is, egyre fogékonyabbak Isten igéje iránt. Egyre többször előfordult, hogy házaspárok együtt látogattak el hozzánk, így a közösen szerzett jó tapasztalatokkal hazatérve jobban tudják támogatni egymást. Rendszeresen jöttek vállalkozók, igazgatók, orvosok, tanárok, de egyszerű, kétkezi munkások is szép számban. Egy alkalommal pedig a Miniszterelnökség egyik magas beosztású munkatársa jött el feleségével.

 Isten valóban csodatévő munkájának lehettünk szemtanúi. Jó néhány esetben tapasztalhattuk, hogy minden orvosi elképzelést felülmúló, rendkívül gyors gyógyulást ajándékozott, ezzel is megnyerve embereket az iránta való bizalomnak. Például kettes típusú cukorbetegek már egy hét alatt (gyógyszer és inzulin nélkül!) teljesen normális vércukorértékeket mérhettek. Egyik vendégünk, akit testvére küldött el a dohányzásról való leszokás céljából, „eljött, mert küldték”, de ő igazából nem akart semmit változtatni. Ennek ellenére egész turnus alatt nem gyújtott rá, végig nagyon hálás volt, szinte nehezére esett hazamenni, majd otthonában nemcsak a dohányzásmentes életmódot folytatta, hanem minden területen bevezette az általunk javasolt változtatásokat.

Mondd el a világnak! Sorozat az adventizmus történelméről

Tell the World - Mondd el a világnak! címen jelent meg a hetednapi adventista egyház hatrészes sorozata, az 1844. október 22-ei dátum 172. évfordulójára.



Magyar felirat az első 4 részen, hamarosan a többin is youtube oldalunkon!

13. szám – Dániel könyve 1-2. fejezete – Ige mellett rovat

Üzenetek Dániel könyvéből

Aki Dániel könyvét nem ismeri, a kereszténység és a világ történelmét nem ismeri – hangoztatta Isaac Newton a 18. században, aki Dániel és Jelenések könyvéről könyvnyi magyarázatot hagyott maga után. Már Josephus Flavius megjegyezte, hogy az ószövetségi próféták közül a zsidók különös becsben tartják Dánielt, mert nemcsak jövőbeli eseményeket jövendölt meg, hanem azok bekövetkezésének pontos idejét is. Valóban, Dániel könyvében idői próféciák találhatók 2300, 1335, 1290, 1260 és 490 évről, ezek közül az 1260 évről szólót Jelenések könyve ötször is visszaidézi.

Sokan úgy gondolják, Dániel könyve jelképeinek sokasága miatt nehezen érthető, erre azonban rácáfol Jézus Krisztus visszahivatkozása, aki a világ­történelem utolsó négy rövid szakaszáról szóló nagy apokaliptikus beszédében egyszerűen így hivatkozott az ószövetségi prófétára: „Aki olvassa, értse meg!” (Mt 24,15)
Jézus Krisztus továbbá Dániel könyvéből kölcsönözte az „Isten országa” és az „Emberfia” kifejezéseket is. Egyik legrövidebb példázatában, a kősziklára esés példázatában Dániel könyve 2. fejezetét vette alapul (Mt 21,42–44).

1. FEJEZET

Dániel könyve első fejezete azt beszéli el, hogy a babiloni fogság (i. e. 605–535) kezdetén, az első fogolycsapatok deportálásakor nagy tehetségű zsidó ifjakat hurcoltak el hazájukból Babilónia földjére. Az akkori uralkodó, II. Nabukodonozor azonban megkülönböztetetten bánt velük. Káldeus nevelésben és oktatásban kívánta őket részesíteni, hogy majd hazájukba visszatérve rajtuk keresztül tudja irányítani a leigázott Izraelt. Ezért asztalánál etette és itatta őket, ami együtt járt volna az egészségtelen babiloni ételek és italok fogyasztásával. Dániel és fogolytársai azonban ismerték a Mózesnek adott egészségügyi, azon belül is a táplálkozási törvényeket, és „eltökélték szívükben”, hogy azokhoz hit által hűségesek maradnak. Megkérték Aspenázt, az udvarmesterek fejedelmét, hogy tegyen próbát tíz napig, és a zsíros húsok helyett zöldségféléket, az alkoholos italok helyett vizet szolgáljon fel nekik. A főember megrémült, hogy majd lefogynak, és a király őt tenné ezért felelőssé, de a kísérlet eredménye mást mutatott. Társaiknál jóval üdébbek, pirospozsgásabbak maradtak, és így eleget tudtak tenni annak a meggyőződésüknek, amely az egész Biblia tanítása is, hogy a testi és lelki tulajdonságaink fölött egyenlőképpen kell őrködnünk.

A Biblia első fejezetétől fogva hirdeti a helyes táplálkozás alapelveit, mivel Isten az élet alkotója, és az őáltala adott törvények semmi jótól nem tiltanak el, csupán a rossztól szeretnének mentesíteni. Az ehhez (1Móz 1,29) csatlakozó igehelyek (1Móz 3,18; 3Móz 3,17; 11. fej.) világossá teszik, hogy az özönvíz idejéig azért éltek olyan hosszú ideig az emberek, mert az emberiség történelmének első tizenhét évszázadában nem létezett hús- és alkoholfogyasztás. A fokozódó emberi kívánságra Isten az özönvíz után megengedte a tiszta állatok húsának fogyasztását, megkülönböztetve azonban ezeket az egészségre káros állathúsoktól. Ezt az elvet az Újszövetség is maradéktalanul megerősíti (1Tim 4,1–4; valamint Jézus példája, aki a démonokat a disznónyájba űzte Lk 8,33 szerint).

Ez volt Dániel és társai első hitpróbája, melyben Isten segítségével győztek. Az egyes ember mindig legyőzheti környezetét, sőt az egész világot is, ha Istenhez folyamodik segítségért.

2. FEJEZET

Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében azonban gyorsan elkövetkezett Dániel társainak második hitpróbája.

A király álmot látott, de elfelejtette, ennek ellenére azt kérte bölcseitől és írástudóitól, hogy mondják meg neki magát az álmot, de jelentsék meg annak értelmét is. A babiloni papok méltatlankodva hivatkoztak arra, hogy csak akkor tudják megjelenteni az uralkodó álmának értelmét, ha magát az álmot is elmondja nékik. Nabukodonozor azonban arra hivatkozott, hogy ha valóban vannak istenek az égben, akkor azok könnyűszerrel tudomásukra hozhatják bölcseinek mind a kettőt. Ha ezt nem teszik meg, kivégezteti őket, és házukat is szemétdombokká téteti. Mivel Dániel és társai is már e csoporthoz tartoztak, őket is sújtotta e kegyetlen királyi rendelet.

Dániel társaival együtt Istenhez fordult, mert érezték, hogy ez az álom nem közönséges, hétköznapi álom volt a király életében, hanem Isten adhatott neki nagy jelentőségű kijelentést. Isten meg is jelentette a prófétának magát az álmot, és annak értelmét is.

Mikor Dániel a király elé léphetett, magáról Istenre terelte az uralkodó figyelmét. Neki adott hálát azért, hogy válaszolt a király kérdésére, mert Nabukodonozort jó ideje és mélyen foglalkoztatták e kérdések: mit hoz a jövő? Mi lesz a birodalmával? Hogyan élnek majd utódai?

Mivel a babilóniaiak szerettek szobrokat állítani, e profetikus álom középpontjában egy hatalmas szobor jelképezte az emberi történelmet. Mivel a történelem nem merev és egysíkú, a szobor különböző színesfémekből állt. A feje arany, a két válla és karja már csak ezüst, az oldala és hasa réz, a két lábszára csupán vas, a két lábfeje pedig vas és cserép elegyéből volt. A szoborkolosszus tehát agyaglábakon állt. Semmi erőt nem tudott kifejteni azzal a kővel szemben, amely kéz érintése nélkül egy hegyről legördült, és a tíz lábujjra esett. A szobor meglódult, s a földre esve ízzé-porrá zúzódott. Felkerekedett a szél, és mint nyári szérűn a polyvát, elfújt mindent, csupán a kő maradt a színen, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.

A bibliai hosszabb távlatokat átívelő ún. vázlatpróféciák közül ez a legelső. Isten egy pogány királynak kinyilatkoztatta a jövőt, méghozzá nem egy-két nemzedékhez szólóan, hanem egészen a történelem végéig, sőt az örök élet megvalósulásáig. Megmutatta a babiloni királynak, hogy világbirodalmak egymásutánjában a történelem egyre inkább gyengül, erkölcsi szempontból az élet egyre inkább kiszolgáltatottá válik a gonoszságoknak, és az aranytól elindulva végül is a sárig jutunk. 

Dániel néven nevezte az első jelképet, amikor az arany fejet a nabukodonozori Babilóniával azonosította (2,38). Ezt az ókori világbirodalmat, mely az i. e. 7–6. században vezette a földet, egy államszövetség dönti majd meg, ezek lesznek a médek és a perzsák (őket szó szerint Dániel könyve harmadik, ezzel párhuzamos látomása azonosítja majd a 8,20 versében). Perzsiának majd a Nagy Sándor-i Görögország vág vissza, és veszi át tőle a föld irányítását (8,21). A hellenizmus után Róma lép fel a világ színpadára, és e prófécia szerint mind a mai napig a föld irányítója. 

A Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után azonban az európai nemzetállamok folytatják tovább Róma örökségét, ázsiai eredetüket az agyag jelképezi, amely a vas által jelképezett rómaisággal soha nem tud tartósan vegyülni. Mást is jelképez ez a törékenység: az állam és az egyház, a politika és a vallás folyamatos küzdelmét és egybekapcsolódási szándékát az európai nemzetek életében. Hogy Európa mindig egyesülni akar, de ez az egység életveszélyesen törékeny lesz, az mindenekfelett való mondanivalója e próféciának.

Mivel a kőszikla messiási jelkép (1Kor 10,4), az első bibliai vázlatprófécia már Jézus Krisztus második­ eljövetelére helyezi a hangsúlyt, amely eseményről a Bibliában közel négyszáz jövendölés szól. Az egységesülő világ katasztrófába sodródásának ellenében Jézus Krisztusnak kell megjelennie, Neki kell elhoznia az első eljövetelekor meghirdetett Isten országát, mely sohasem fog leépülni, megromolni és tönkremenni, mint a földi világbirodalmak és országok. Erre hangsúlyosan utal a 2,44 versben a próféta magyarázata. Az újjáteremtett földön azok lesznek ott, akik a kősziklára estek, és rá építették életüket (Mt 21,42–44). 

A király elfogadta Dániel magyarázatát, ajándékokat és hatalmat adott neki, a babiloni összes bölcsek elöljárójává tette, s mintegy kormányzónak nevezte ki az ország felett.

A második hitpróba után azonban hamarosan elkövetkezik majd a harmadik, amely jól mutatja, hogy ez a király mennyit küszködött a maga természetével, ahogy a mi legnagyobb harcunk is az életben saját önző természetünk legyőzéséért folyik…

(Folytatjuk)

Reisinger János