22 szám – Miért fogyatkozik meg a valódi hit Krisztus eljövetele előtt? – Hit általi megigazulás rovat

„Hit általi megigazulás” konferencia 

(2019. június 8–9.) 

􏰀 Az elhangzott előadások írásos vázlata

„Az Embernek Fia, mikor eljön, talál-e hitet a Földön?” (Lk 18,8) 

Miért fogyatkozik meg a valódi hit Krisztus eljövetele előtt?
– Hiteles lelki ébredés és megújulás ígérete Jézus megjelenése előtt 

(Holló Péter)

1. Lk 18,8 vonatkozik globálisan az egész világra, és ezen belül a kereszténységre is: 

„Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. és ezeket kerüld.” (2Tim 3,5) „Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. és az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak.” (2Tim 4,3–4) 

2. Vonatkozik még a hitvalló Krisztus-várókra is. Lásd a példázat szövegösszefüggését: Lk 18,1–8. Lásd továbbá a tíz szűz példázatát (Mt 25,1–13). 

„Tudjuk, hogy a tíz szűz képviseli a hitvalló hívőket. öt közülük bölcs, öt pedig balga. Attól félek, hogy ez az átlag, amit az Úr előre látott, hogy a hívők készek vagy készületlenek lesznek. Mégis azok közül, akik bár nagy világosságban, bőséges lehetőségekben és folyamatos kiváltságokban részesültek, sokan nem rendelkeznek többel, mint az igazság elméleti ismeretével. Sokan azt képzelik, hogy csupán ez az ismeret az, amit Isten elvár. Az ilyenek nem is cselekvői az igének.” 

(Ellen G. White: 1888-as anyagok/Kiben bízhatunk? 4. köt., 1455. o.)

3. Miért kulcskérdés tehát a hit a vég idején? Mi a hit, és mi nem a hit? 

„Krisztus idejében az volt az ember legnagyobb becsapása, hogy az igazság puszta igenlése már jogosultságot jelentett az üdvösségre. Az emberiség tapasztalhatta, hogy az igazság elméleti ismerete elégtelennek bizonyult a lélek megmentéséhez, és nem termi meg az igazság gyümölcseit. Az úgynevezett teológiai igazság iránti buzgó tisztelet gyakran együtt jár a valódi igazság gyűlöletével. A történelem legsötétebb fejezetei tele vannak vakbuzgó vallásos emberek bűncselekményeivel. A farizeusok Ábrahám gyermekeinek mondták magukat, dicsekedtek az isteni kijelentések birtoklásával. Ezek az előjogok azonban nem védték meg őket az önzéstől, rosszindulattól, haszonleséstől, a legnagyobb képmutatástól. Azt hitték, hogy ők a világ legvallásosabb emberei, ezzel szemben úgynevezett igazhitűségük az Úr megfeszítéséhez vezetett... Az ember megvallhatja hitét az igazságban, de ha ez a hit nem teszi őszintévé, kedvessé, türelmessé, elnézővé, mennyei lelkületűvé, akkor az igazság átokká válik számára, ő maga befolyása által pedig átokká a világ számára.” (Ellen G. White: Jézus élete, A Hegyi beszéd c. fej.)

A hit tehát több, mint pusztán az igazság elméleti ismerete, ez még önmagában nem hit!

Mit jelent maga a kifejezés az eredeti bibliai szöveg szerint? Emuná (אֱמוּנָה héber) és pisztisz (πιστις  görög): ráépíteni a szilárd alapra; bizalom – avagy „szilárd bizalom”.

A hit fejlődését illetően folyamatot mutat be az alábbi ige az efézusi levélből:

„Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben; a szeretetben meggyökerezvén és alapot vévén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége, hosszúsága, mélysége és magassága az Isten jóvoltának. és megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig. Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhet, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint, annak légyen dicsőség az egyházban, a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre, örökkön-örökké. Ámen!” (Ef 3,17–21) 

Hit – szeretet – Krisztusról való ismeret: ezek együtt mozognak, együtt növekednek. Mindezt pedig Isten munkálja, ő cselekszi, ő áll a folyamat hátterében (amennyiben hagyjuk őt munkálkodni).

4. Miért fogyatkozik meg a valódi hit még a hitvalló hívők között is Jézus eljövetele előtt? 

Hiteles lelki ébredés és megújulás ígérete Jézus megjelenése előtt: 

Jézus megígért visszajövetele késik – ez sokakat elbizonytalanít (vö. „halogatja még az én Uram a hazajövetelt” – Mt 24,48), vagy éppen kényelmessé tesz. Mégis lesz hívő maradék: Sof 3,12–13.

 További ígéretek: 

Ésa 60,1–2: „Íme, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr dicsősége.” 

Ésa 2,2–3: „Az utolsó időben magasan fog állni az Úr házának hegye, és özönleni fog hozzá minden nép... ezt mondva: Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére, hogy megtanítson minket az ő útjaira, és járjunk az ő ösvényein, mert Sionból jön ... az Úr beszéde.” 

Jel 14,1.4–5: „Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy ... Szájukban nem találtatott álnokság, mert Isten királyi széke előtt feddhetetlenek.”