Tallózó a történelmi adventizmust képviselő testvérek írásaiból
Ésaiás 58. fejezetének mai üzenete
(Ron Spear cikke, megjelent az Our Firm Foundation 1995. márciusi számának vezércikkeként)
Szombatrontásunk késlelteti a kései esőt és az Úr eljövetelét. Nagyon kevesen vannak, akik a szombatot szentnek tartják, úgy, ahogy azt Ésaiás próféta könyve 58. fejezetében olvashatjuk.
Ésaiás könyve kijelenti, a gyülekezet abban az időben hitehagyásban volt. A vezetők, a papok és a nép a kegyesség látszatával bírtak, de következetesen megtagadták az Istentől származó erőt. Böjtöltek, imádkoztak és szombaton elmentek a zsinagógába. Ésaiás felemelte szavát, amely mint a trombita harsant a csendben, de mindez végül elenyészett.
Isten elhívta őt mint ébresztőt, abban az időben, amikor a hagyományok, szabályok és az emberi tekintély vette át a helyet az Isten parancsolatai iránti engedelmességtől. Ezekben a tragikus órákban Ésaiás szembeszállt az intézményesített vallásosság gyakorlatával. „Kiálts teljes torokkal, ne kíméld, mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneit, és Jákob házának vétkét!” (Ésa 58,1)
A gyülekezet vezetői hamis evangéliumot hirdettek a népnek. „Mert e nép vezérei hitetőkké lettek, és akiket vezetnek, elvesztek.” (Ésa 9,16)
Ez az evangélium biztonságban ringatta őket, és megerősödtek a tradíciók gyakorlásában. Jézus közli velünk, munkánkat be kell fejeznünk, amely kifejezi iránta való szeretetünket, s amely biztosítéka az Ő ígéreteinek. Felajánlja naponta áldozatát, és abban bízik, ez az áldozat megment bennünket. Isten gyógymódját a törvényeskedésre (a legalizmusra) Ésaiás napjaiban a következő igeversekben találjuk meg:
„Hát nem ez-e a böjt, amit én kedvelek, hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-e, hogy az éhezőnek megszeged kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad és tested előtt el ne rejtsed magadat? Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazsággal előtted jár, az Úr dicsősége követ.” (Ésa 58,6‒8)
Miközben a vezetők és a papok hamis evangéliumot prédikáltak a gyülekezetben, a szabályok és a hagyományok képezték vallásukat, a gyülekezet követte vezetőik gyakorlatát, így sokan, végül is a többség, lelkiekben kárt vallott. Ellen White beszél ezekről az Ésaiás napjaiban fennálló problémákról:
