Tallózó a történelmi adventizmust képviselő testvérek írásaiból
Ésaiás 58. fejezetének mai üzenete
(Ron Spear cikke, megjelent az Our Firm Foundation 1995. márciusi számának vezércikkeként)
Szombatrontásunk késlelteti a kései esőt és az Úr eljövetelét. Nagyon kevesen vannak, akik a szombatot szentnek tartják, úgy, ahogy azt Ésaiás próféta könyve 58. fejezetében olvashatjuk.
Ésaiás könyve kijelenti, a gyülekezet abban az időben hitehagyásban volt. A vezetők, a papok és a nép a kegyesség látszatával bírtak, de következetesen megtagadták az Istentől származó erőt. Böjtöltek, imádkoztak és szombaton elmentek a zsinagógába. Ésaiás felemelte szavát, amely mint a trombita harsant a csendben, de mindez végül elenyészett.
Isten elhívta őt mint ébresztőt, abban az időben, amikor a hagyományok, szabályok és az emberi tekintély vette át a helyet az Isten parancsolatai iránti engedelmességtől. Ezekben a tragikus órákban Ésaiás szembeszállt az intézményesített vallásosság gyakorlatával. „Kiálts teljes torokkal, ne kíméld, mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneit, és Jákob házának vétkét!” (Ésa 58,1)
A gyülekezet vezetői hamis evangéliumot hirdettek a népnek. „Mert e nép vezérei hitetőkké lettek, és akiket vezetnek, elvesztek.” (Ésa 9,16)
Ez az evangélium biztonságban ringatta őket, és megerősödtek a tradíciók gyakorlásában. Jézus közli velünk, munkánkat be kell fejeznünk, amely kifejezi iránta való szeretetünket, s amely biztosítéka az Ő ígéreteinek. Felajánlja naponta áldozatát, és abban bízik, ez az áldozat megment bennünket. Isten gyógymódját a törvényeskedésre (a legalizmusra) Ésaiás napjaiban a következő igeversekben találjuk meg:
„Hát nem ez-e a böjt, amit én kedvelek, hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-e, hogy az éhezőnek megszeged kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad és tested előtt el ne rejtsed magadat? Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazsággal előtted jár, az Úr dicsősége követ.” (Ésa 58,6‒8)
Miközben a vezetők és a papok hamis evangéliumot prédikáltak a gyülekezetben, a szabályok és a hagyományok képezték vallásukat, a gyülekezet követte vezetőik gyakorlatát, így sokan, végül is a többség, lelkiekben kárt vallott. Ellen White beszél ezekről az Ésaiás napjaiban fennálló problémákról:
„Az Ésaiás 58. fejezetében előforduló problémák reprezentálják azt az állapotot, amit az emberek megengedtek maguknak az Úr szolgálatában. Ezek a tiltakozások kifejezik a szív megfékezhetetlen állapotát és lázadását az igazsággal szemben. Az, aki elfogadja az igazságot, amely a szeretet által munkálkodik, megtisztítja a lelkét, hűséges Isten iránt, tiszteletben tartja Őt, engedelmeskedik törvényének, amely szent, igaz és jó. A lélek igazi böjtje és imája az a lelkület, amely kihat az elmére, a szívre és Isten iránti engedelmességünkre. Isten szolgái elmarasztalhatók a bűnben, amikor figyelmen kívül hagyják: „Ezt mondja az Úr!” Embereket vezetnek gyülekezeteikben, szertartásokat gyakorolnak, amelyeknek nincsen semmilyen alapjuk a Szentírásban, sőt ellenkeznek az Ő törvényével. Romlottság, Isten szavának hamis értelmezése által bűnbe sodornak embereket. Isten az ő munkájuk szerint fogja megítélni őket.
Éppen úgy, mint ez a papokkal, uralkodókkal történt Jézus idejében, akik embereket taszítottak bűnbe. Jézus ugyanazt mondta nekik, mint a zsidó vezetőknek: „Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai.” (Mt 15,9)
Testvéreim, nagyon alaposan tanulmányozni kell Ésaiás próféta könyvének 58. fejezetét. Ez a fejezet tartalmazza egyedül azt az igazságot, amelyet biztonságosan követhetünk!” (The Seventh-day Adventist Prible Commentary, vol. 4., 1149.)
A világ eljárásai, hagyományai, szertartásai, valamint a vezetők szentségtelen intézkedései nyomán a gyülekezet Isten helyett emberektől kerül függő viszonyba.
Ezek elutasítják Ésaiás és a próféták figyelmeztetéseit, amelyeket Isten küld útmutatásul általuk. A szombat megszokott gyakorlattá vált napjainkban, nélkülözve igazi istentiszteleti jellegét. Ezt ünnepeljük minden hetedik napon, majd visszatérve otthonainkba, várjuk a naplementét anélkül, hogy egyáltalán áldást nyernénk ezen a napon. Ezek a fontos megállapítások nagyon is időszerűek ma, 2016-ban.
„És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákobnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!.” (Ésa 58,12‒14)
Az egész fejezet időszerű azok részére, akik a történelem végidejének ebben az szakaszában élnek. Tanulmányozzuk ezt a fejezetet figyelmesen, be fog teljesedni! A próbaidő e végső óráiban mutassunk rá a bűnre a maga valóságában, amely lázadás Isten törvénye ellen! Tanítsuk meg népünket az igazi evangéliumra, a szombat helyes megünneplésére, ahogy azt Ésaiás 58,13 elénk tárja.
Legyenek a vezetők, a prédikátorok, a gyülekezetei vének példaképei az önmegtagadásnak, a megszentelt életnek és a helyes szombatünneplésnek. Akkor jönni fog az áldás, amelyet Ésaiás 58,14-ben láthattunk, a kései eső ki fog áradni, a próbaidő hamarosan lezárul, és Jézus el fog jönni.
Jézus munkáját hamarosan rövidre metszi igazságban. Ne felejtsük el azt, hogy Ésaiás 58. fejezete nekünk, h. n. adventistáknak szól ezekben a sorsdöntő, végső órákban. (Olvassuk el a Bizonyságtételek 2. kötetének 24. oldalán található ide vonatkozó idézeteket!)
Testvérek és testvérnők, vezetők, prédikátorok, gyülekezeti tagok! Jézus Krisztus kész nekünk tulajdonítani az Ő szent igazságát, ha imádságos és engedelmes szívvel keressük Őt, és tudjuk, ezt a kulcs ahhoz, hogy elnyerhessük a kései esőt.
Ron Spear cikke, Our Firm Foundation, 1995. március
fordította: Fehér János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése