2016. szept. 26.

12. szám - Orvoskonferencia Eleken - Kitekintő rovat

Orvoskonferencia (Eleki Életmódközpont, 2016. április 27.)

Az Eleki Életmódközpont munkatársaiként régi vágyunk, hogy a közvetlen környezetünkben, Békés megyében is megismerjék tevékenységünket. Ebben nagy előrelépésnek tekintjük a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház orvosainak és egészségügyi dolgozóinak, valamint a Gyulán és Gyulaváriban dolgozó néhány háziorvosnak és asszisztenseiknek április 27-én intézményünkben tett látogatását.

Az előkészületek
Mindnyájunkat meglepett, hogy Kovács Zsolt orvos testvérünk meghívására összesen 38-an jelezték előzetesen, hogy jönnének, majd nagy örömünkre még ennél is többen (43-an) jöttek el. Közöttük tizenöten voltak orvosok, köztük a Gyulai Mentőállomás vezető mentőtisztje és huszonhárman nővérek, asszisztensek. Bemutatkozónk előtt munkatársainkkal együtt imaórát tartottunk, melynek igéje Gal 2,20 volt. Elhatároztuk, hogy gondolatainkban Megváltónk keresztjére fogjuk összpontosítani a figyelmünket az egész alkalom alatt. Célként tűztük ki, hogy a kereszt üzenetéről, a megmentő szeretetről gyakorlatban tegyünk bizonyságot. 

A program lefolyása
A másfél órásra tervezett program keretében vendégeink bepillantást nyerhettek a betegeknek tartott turnusainkba. Az első órában rövid előadásokat tartottunk az előadótermünkben. Ez Kovács Zsolt és Pluhár László polgármester megnyitójával kezdődött, majd Somogyi Lehel foglalta össze röviden az életmódközpont történetét. Pluhár László köszöntőjének első mondata ez volt: „Hölgyeim és Uraim! Amit Önök itt látnak, az mind a helyi adventista közösség önerőből való munkájának a gyümölcse.” Ezután Pásztor Judit esettanulmányokat mutatott be, megosztva néhány érdekes tapasztalatot is. Ennek a résznek a lezárásaként ajándékokat adtunk át a vendégeknek (DVD-t, naptárt, szórólapot). 
A második, gyakorlati részben vendégeink ízelítőt kaphattak életmódközpontunk hétköznapjaiból, oly módon, hogy végigjárhatták munkánk legfőbb állomásait. Ennek keretében ellátogathattak a konyhába, ahol Vargáné Barabás Csilla tartott ételbemutatót és kóstolót. Ezután három munkatársunk (Dukai Angéla, Balogh Edina, Madarász Ágnes) hidroterápiás bemutatókat tartottak a kezelőszobákban. Közben a gyógyteákból is ízelítőt kóstolhattak a teakonyhában (Somogyi-Balogh Magdolna). Miközben egyik helyről a másikra vándoroltak kis csoportokba beosztott vendégeink, az épületünket és a kezelésekhez használt eszközöket is megmutattuk. Pásztor Judittal az orvosi rendelőben szakmai kérdések megbeszélésére is lehetőség nyílt. Henczné Bajnai Gabriella zeneterápiás bemutatója zárta a programot. Mivel több vendég csak 16‒17 óra között érkezett, számukra az egész programot 17 órától megismételtük.

Tapasztalatok, visszajelzések 
Vendégeinket ‒ és minket is ‒ csodálatosan megérintett a Szentlélek. Mindenki nagy örömmel fejezte ki tetszését és elismerését. Az egyik gyulai családorvos szerint (akinek három szakvizsgája van), ezt a házat el kellene neveznünk a „Csodák Házának”. Egy másik gyulai háziorvos (aki a pécsi és szegedi orvostudományi egyetem oktató mentora, a Nemzeti Vizsgabizottság tagja, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének alelnöke) azt mondta, hogy feltétlenül közöljük le eredményeinket orvosi szaklapban, mert azokat igen figyelemreméltónak tartja. Nagy örömmel fejezte ki – akkor, és később többször is – az elismerését és további jókívánságait, azzal a biztatással, hogy feltétlenül folytassuk ezt a munkát.
Egy családorvos azt kérdezte, hogy mikor tudna ide a leggyorsabban eljönni, sőt kért tőlünk ismertetőt is. Azt mondtuk Neki, hogy a kis alakú szórólapjainkból vihet, amennyit óhajt. Erre ő azt mondta, neki sokkal nagyobb méretű kell, hogy a várótermébe ‒ a falra – kitehesse. 
Egy gyermekgyógyász szakorvos könnyekig meghatódva mondta, hogy most mélyebben megértette, milyen fontos gyógyító erő a hála. Ezt a zeneterápiás bemutatónkon hallotta. Egy radiológus és gyermekgyógyász szakorvos azt mondta – rákérdezésünk nélkül –, hogy ő baptista, és tudja, hogy az egyháza hirdet ugyan egészségügyi üzenetet, de nem csinál semmi ehhez hasonlót. Ezt a kijelentését kb. egy hét múlva megismételte, amikor Kovács Zsolt munkatársával találkozott. Egy röntgenorvos szerint nekünk egy kis kórházunk van. Egy belgyógyász szakorvosnak, aki az egész napi program végére tudott csak megérkezni, megtartottuk mind a bemutatkozó, mind a betegeink eredményeit ismertető előadást. Ezek között szerepelt egy cukorbeteg vendégünknek az esete, aki 180 egység inzulint adott magának naponta (ami igen nagy adag), emellett is 14-es vércukorértékei voltak (ez a normális érték majdnem háromszorosa). Intézetünkben hat nap múlva inzulin adása nélkül (!) 6,5 lett a cukra. Ezt látva ez az utolsó vendégünk a csodálkozástól elámulva azt kérdezte, hogy ennek az eredménynek az eléréséhez „egy pici inzulint sem adtatok neki?” 
Bár a vendégeink által mondottakat némileg meg tudtuk osztani veletek, az őket magával ragadó lelkületet nem tudjuk leírni. Egy bibliai igével szeretnénk érzékeltetni azt, hogy milyen örömöt tapasztaltunk, milyen hatás alatt voltunk vendégeinkkel együtt: „…az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nékünk.” (Rm 5,5)

Az Eleki Életmódközpont munkatársai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése