22. szám – Kicsoda nékünk Jézus Krisztus? – Hit általi megigazulás rovat

„Hit általi megigazulás” konferencia 

(2019. június 8–9.) 

􏰀 Az elhangzott előadások írásos vázlata

Kicsoda nékünk Jézus Krisztus?
(Vankó Zsuzsa)

„[Ő lett nékünk] Istentől bölcsességül, igazságul, ezenfelül szentségül és váltságdíjon való szabadulásul.” (1Kor 1,30; Pontosított fordítás szerint.)

Ez az ige „négy magasztos kifejezéssel írja le Krisztust, ezek magukban foglalják… mindazt a jót, amit tőle kapunk.”1 

1. „Bölcsességül”

„A világ nem ismerte meg a bölcsesség által Istent” (1Kor 1,31), ezért Isten Fia eljött világunkba, hogy „bizonyságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37). Ő az, aki „megmond nekünk mindent” (Jn 4,25; vö. 5Móz 18,18), és „mindaz, aki az igazságból való, hallgat szavára” (Jn 18,37).

Albrecht Dürer: Ecce Homo (1498-99 körül)

2., 3. „Igazságul, ezenfelül szentségül”2

„Aki hisz abban, aki az istentelent megigazítja, a hite tulajdoníttatik igazságul.” (Rm 4,5; vö. 1Móz 15,6) „Találtassam Őbenne, mint akinek nincs saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom, a hit alapján.” (Fil 3,9)

„Miután megigazultunk hit által, [szabad] bemenetelünk van Isten kegyelméhez…, mert Isten szeretete kitöltetett szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk.” (Rm 5,1–2.5) „Mert ez az Isten akarata, a ti szentté válásotok.” (1Thess 4,3) „Az ő isteni ereje mindennel megajándékozott…, hogy isteni természet részeseivé legyetek.” (2Pt 1,3–4) 

„Nem igazulhatunk meg egyedül kegyelemből…, csak úgy, ha egyúttal szentül is élünk. Mert ezek a kegyelmek mintegy feloldhatatlan kötelékkel… egymásba fonódnak…”3 „A bennünket igazoló szentséget Isten tulajdonítja nekünk, a bennünket megszentelő igazságos életben pedig részesít. Az előbbi jogcímünk a mennyre, az utóbbi pedig alkalmassá tesz a mennyre.”4

4. „… váltságdíjon való szabadításul”5

Krisztus nem lehetne nekünk „igazságul, ezenfelül szentségül”, ha nem „fizetett volna váltságdíjat” értünk kereszthalálával, hogy szabaddá tegyen bűnadósságunktól, és ezenfelül bűnben való megkötözöttségünktől. Ennek a szabadításnak a következménye a haláltól való szabadítás és az örök élet elnyerése az újjáteremtett Földön Jézus visszajövetelekor, amit a Szentírás „teljes váltságnak, teljes szabadításnak” (Ef 4,30) nevez. 

„Megigazulva ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által.” (Rm 3,24) „Őbenne van a mi váltságunk az ő vére által, bűneinknek bocsánata.” (Kol 1,14) „Tudva azt, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén, a Krisztusén.” (1Pt 1,18–19) A Megváltó mondja: „Nálam van a halál és a sír kulcsa.” (Jel 1,18) „Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet, a mi Urunk, Jézus Krisztusban.” (Rm 6,23) 

Ebből következően kérdezhetjük és vallhatjuk:

„Kicsodám van az egekben?” (Zsolt 73,25) „Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért…? Mivelhogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az eleséstől, az Úr orcája előtt fogok járni az élőknek földjén.” (Zsolt 116,12.8–9)

1.  Kálvin János: Az első korinthusi levél magyarázata, Kálvin Kiadó, 2015, 56. o.

2. Az eredeti görög szöveg szorosan összekapcsolja a két fogalmat, olyan kötőszó-összetétellel, amelynek a jelentése: „nemcsak… hanem”.

3. Kálvin: Uo.

4. Ellen G. White: The Review and Herald, 1895. június 4.

5. Az eredeti görög szövegben található kifejezés jelentése: váltságdíj (rabszolga felszabadításakor), szabadítás.