2016. dec. 2.

13. szám – Múltunk megrázó tanulságai – Tallózó

Tallózó a történelmi adventizmust képviselő testvérek írásaiból
Múltunk megrázó tanulságai
Battle Creek Szanatórium
A Battle Creek-i tüzek 1902-ben történtek, de adventista közösségünk ballépéseinek tragikus tanulságait Isten tanácsai követték, amelyeket a prófétaság Lelke által adott. A Review and Herald kiadó leégése, kórházunk elvesztése, az alfa hitehagyás és a panteizmus, mind a mi tanulságunkra jegyeztettek fel, mára, a nagy küzdelem végső óráira.

Isten újra foglalkozik a hitehagyással, a lázadással, úgy, mint a régi Izráel vagy Battle Creek idejében tette? Itt vannak a próféták üzenetei, amelyek azt bizonyítják, hogy igen!
„Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.” (Hós 4,6)
„Ha tízezer törvényt írnék is elébe, idegennek tekintenék azokat… Most Izráel elfeledkezett az ő alkotójáról, és palotákat épített; Júda megerősített városokat szaporított. De én tüzet bocsátok városaira, és az emészti meg az ő erősségeit.” (Hós 8,12.14)
„Minden kor emberének megadatik a világosság és a kiváltság napja, a kegyelmi idő, amely alatt megbékélhet Istennel. Ennek a kegyelemnek azonban határa van. A kegyelem évekig kérlelhet, lebecsülhetik és elutasíthatják, de eljön az idő, amikor utoljára kérlel. A szív annyira megkeményedik, hogy már nem válaszol Isten Lelkének. Ekkor az édes, megnyerő hang nem könyörög többé a bűnösnek, s megszűnnek a feddések és figyelmeztetések.
Ez a nap jött el Jeruzsálemre. Jézus kínok között sírt a halálra ítélt város felett, de már nem tudta megszabadítani. Minden forrást kimerített. Azzal, hogy visszautasította Isten Lelkének figyelmeztetéseit, Izráel a segítség egyetlen eszközét utasította vissza. Nem létezett más hatalom, amely által megszabadulhattak volna.
A zsidó nemzet jelképezi minden kor népét, amely megveti a Végtelen Szeretet könyörgését. Krisztus könnyei, amikor Jeruzsálem felett sírt, minden idők bűneiért hulltak. Az Izráel felett kimondott ítéletből mindazok kiolvashatják saját sorsukat, akik elutasítják Isten Szentlelkének dorgálásait és figyelmeztetéseit.” (Ellen G. White: Jézus élete, A pusztulásra ítélt nép c. fejezet.)
A régi Izraelről szóltam, Isten az ő törvényét adta nekik, de ők nem engedelmeskedtek annak.
„Ha a nép, amely most állítja magáról, hogy Isten különleges kincse, engedelmeskedne az Igében leírt kívánalmaknak, Isten nem adott volna külön bizonyságtételeket, hogy ráébressze őket kötelességükre, bűnös voltukra és félelmes veszedelmükre, ha elhanyagolják az Isten Igéjének járó engedelmességet. Azért tompult el lelkiismeretük, mert félreértették, elhanyagolták és lenézték a világosságot. Ezért Isten eltávolítja e bizonyságtételeket népétől, megfosztja őket az erőtől, és megalázza őket.” (Bizonyságtételek, II., 75. fejezet, Komoly álom.)
„Ha valaki kevélyen magát dicsőíti, az Úr nem támogatja, és nem akadályozza meg, hogy elessék. Ha valamely egyház kevély és kérkedő lesz, ha nem támaszkodik Istenre, és nem Isten erejét magasztalja, bizonyosan elhagyja azt az Úr, hogy a porba bukjék. Ha valamely nép gazdagsággal, értelemmel, tudással vagy bármi mással dicsekszik, az nem él Krisztusban, és hamarosan zűrzavarba merül.” (Bizonyságtételek, VIII., Az önelégültség veszedelme c. fej.)
  „Oldalakat írhatnék ilyen dolgokról. Egész területeket áthat ezeknek a fonák elveknek a kovásza. »Mert a gazdagok megtöltődtek köztük ragadománnyal, lakosai pedig hazugságot szólnak, és nyelvük csalárd az ő szájukban.« Az Úr rajta lesz, hogy megtisztítsa egyházát. Őszintén mondom néktek, hogy az Úr megforgatja a nevéről nevezett intézményeket.
Azt, hogy ez a tisztítási folyamat milyen hamarosan megkezdődik, nem tudom, de Isten nem halasztja sokáig. Ő, akinek szórólapátja kezében van, megtisztítja templomát az erkölcsi szennytől. Alaposan megtisztítja padlóját. Istennek pere van mindazokkal, akik a legcsekélyebb igazságtalanságot elkövetik, mert így cselekedvén, Isten tekintélyét tagadják meg, veszélyeztetik az érdekükben folyó engesztelést, a megváltást, amelyre Krisztus vállalkozott Ádám minden fiáért és leányáért. Vajon érdemes-e az Isten előtt utálatos utat járni? Vajon érdemes-e tömjénezőtökön idegen tüzet áldozni Istennek, s azt mondani, hogy nincs különbség?” (Bizonyságtételek a prédikátoroknak  – Ítélet Amálek felett c. fej.)
„Isten figyelmeztetései az Ige által nemcsak Izráel népéhez szólnak, hanem mindenkinek, aki a Földön él. Ő azt mondja: jaj nektek, lázadó fiak, mert nem az én figyelmeztetésemre hallgattok, nem lelki tanácsaimra, bűnt bűnre halmoztok, Egyiptomba mentetek, és nem számnak utasítására figyeltetek. Fáraó erősségébe és Egyiptom sötétségébe vetettétek bizodalmatokat!” (Uo., 380.)
A Battle Creek-i tragédiák nem késztetnek benneteket, hogy önmagatokkal forduljatok szembe? Ez Isten maradék egyháza, de egyben szeretett népünk is. Nincs más közösség! Az Úrnak nincs szüksége másik egyházra, Ő ezt fogja megtisztítani. A tisztítás már valójában kezdetét vette. Adja az Úr, hogy a várva várt megújulás és reformáció ma [2016-ban] kezdődjön el!
Írta: Ron Spear. Our Firm Foundation,
1989. december;
fordította: Fehér János

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése