2018. jún. 22.

18. szám – Az Eleki Életmódközpont a családorvos szintentartó tanfolyamon – Tapasztalatok rovat

Beszámoló az Úrtól kapott tapasztalatainkról
2018. március 23-án, a gyulai családorvos szinten tartó tanfolyamon

2018. március 21–23. között rendezték meg a gyulai Pándy Kálmán Kórház Árvay-termében a családorvos kötelező szinten tartó tanfolyamot, ötven résztvevővel. A tanfolyam szervezője Dr. Garay Erzsébet főorvosnő volt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Családorvos Tanszékének kihelyezett oktató mentora, Békés megyei szakfelügyelő főorvos, megyénkben a háziorvosok folyamatos továbbképzésének szervezője. Ő Kovács Zsolt testvér mentora is, aki eddig meghívásunkra kétszer járt nálunk látogatóként az életmódközpontban. Először 2015 májusában az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak tartott bemutatkozónkon, majd 2018 februárjában Szabó Zoltán előadásán. Utóbbi az a pécsi oktató dietetikus, aki az Orvosi Hetilap 2016. november 20-ai számában tudományos szinten írt összefoglaló közleményt a növényi alapú étrend egészségmegőrző, illetve helyreállító szerepéről. 
A tanfolyamon többségében már szakvizsgával rendelkező háziorvosok vettek részt, de háziorvos rezidensek is voltak néhányan, akiknek ez a továbbképzés szakvizsga-előkészítő tanfolyamnak felelt meg. A tananyagban szó volt a szívbetegségekről és a cukorbetegségről, úgy a diagnosztikát, mint a gyógyszeres kezelést illetően, sőt az étrendet is érintve, a reumatológiai betegségekről, az újraélesztés szabályairól (gyakorlattal egybekötve), a balneoterápiáról és az életmód-változtatás fontosságáról is.

Közösségünkből a tanfolyamon Pásztor Judit és Kovács Zsolt testvér vett részt. 
A pénteki napon 11 órától Szabó Zoltán barátunk tartott két előadást. Elsőként „Növényi alapú étrend az egészség szolgálatában”, majd „A növényi alapú étrend hatásmechanizmusa” címmel. A következő előadó dr. Medgyesy Gábor sebész, táplálkozásterapeuta volt, Garay főorvosnő régi munkatársa, akivel együtt búvárorvoslásból könyvet is írtak. Majd az Eleki Életmódközpontból kérte meg a főorvosnő Somogyi Lehelt, hogy röviden mutassa be az intézetet, ezt követően Pásztor Judit és Kovács Zsolt testvérek mutattak be egyedi eseteket, végül a központunk vegán ételbemutatójával zárta be főorvosnő a továbbképzést. 
Szabó Zoltán szerényen és alázatosan előadott órái megragadóan magas színvonalúak voltak, több kérdést is kapott a hallgatóság köréből. (Sajnos volt néhány kolléga, aki illetlenül beszélgetett közben, de ezekre a főorvosnő határozottan rászólt.) Spontán válaszaiból mindenki érzékelhette, hogy sokkal szélesebb körű és igen mély ismeretei vannak a növényi alapú étkezés előnyeiről, mint amit akár csak két előadásba is bele tudott sűríteni. (A továbbképzést követő napon írta nekünk e-mailben, hogy a svájci Nutrience című lap, a világ egyik legrangosabb táplálkozástudományi folyóirata készülő különszámába felkérte, hogy közöljön náluk cikket, amit a Loma Linda Egyetemről érkező prof. dr. Winston Craig – az egyik legnagyobb szaktekintély a világon e témában – fog lektorálni. (Csak összehasonlításként: a Nutrience folyóirat impakt faktora – ami a tudományos világban a szakmai színvonalat jelzi – 3,550, míg a magyar Orvosi Hetilapé 0,349.) Amikor februárban Zoli nálunk járt, Garay főorvosnő is eljött. Előadásait hallva meghívta az általa szervezendő családorvos szinten tartó tanfolyamra, és azt kérte, hogy „csak ennyit” mondjon el, s az nagyon jó lesz.
Szabó Zoltánt követően Dr. Medgyesy Gábor tartott egy széles körű, életmódot érintő előadást. Sok táplálkozástani tanácsot is mondott. Ezek az ő (legalább) tizenöt éves munkájának a gyümölcsei. Gábor eredetileg sebészként dolgozott Budapesten, elhízott betegekbe gyomorszűkítő gyűrűt ültetett be, majd rájött arra, hogy ez nem a lényeget érintő megoldás, ezért kezdte el kutatni a probléma gyökereit. Az általa elmondott tanácsok döntő többsége a mi tanácsainkkal megegyezett, bár volt néhány eltérés is. 
A következő egy órában kapott helyet az Eleki Életmódközpont bemutatkozása. Már a felkérés is hatalmas dolognak számított, hiszen egy ilyen továbbképzésen hivatalból nem szoktak ilyesmit megengedni. (Az előző napon egy reumatológus kolléganő beszélt a balneoterápiáról, majd a végén mindenki előtt megkérdezte, hogy megmondhatja-e az árakat, mire azt a gyors és határozott választ kapta, hogy nem.) 
Lehel rövid bemutatója után Judit három, Zsolt egy beteg történetét mutatta be. Ezek után – szokás szerint – a főorvosnő megkérdezte a hallgatóságot, kinek van kérdése. Az első kérdező szkeptikus gondolatot fogalmazott meg az egyik bemutatott betegünk gyógyulásával kapcsolatban, mire a főorvosnő azonnal átvette a szerepünket a válaszadásban, és azt mondta a szószék elé lépve a hallgatóságnak (mintegy magyarázatul, azt sugallva, hogy valóban ilyen gyógyulások történnek nálunk), hogy „nem tudjátok milyen lélek uralkodik ott náluk, ők a betegek lelkével is foglalkoznak”. Ezen nagyon meglepődtünk – nemcsak azon, amit mondott, hanem, ahogyan mondta, hiszen akkor és ott ő a 8. alapelvünkről tett bizonyságot. Arról, amiről Judit és Zsolt az előadásában nem is beszélt, hisz az eseteket csak szűken, az orvosi részeket hangsúlyozva mondták el. (Megjegyezzük, hogy főorvosnő hitvallását tekintve buddhista, nem keresztény.) 
A következőkben – a hallgatóság igényét felhangosítva – a főorvosnő odafordult Judithoz, és kérte, mondja el az intézetünk elérhetőségét hangosan, hogy felírhassák az érdeklődők, mert az nem szerepelt a dián. Ez megint teljes meglepetés volt az előző napi reumatológus doktornő tapasztalatához képest. 
A következő kérdezőnek Medgyesy Gábor doktor jelentkezett, s amikor szót kapott, felállt, és csak ennyit mondott: „Gratulálok!”, majd leült. Hogy ezt milyen hangsúllyal mondta, azt nem tudjuk leírni… 
A következő felszólaló (aki egyébként korábban a Zoli előadását zavaró egyik „főkolompos” beszélgető volt) azt kérdezte, hogy mennyibe kerül egy turnus. Ekkor Judit és Zsolt végképpen zavarba jöttek, nem tudván, hogy mit mondhatnak el, és mit nem, mire a főorvosnő ezt látva megint határozottan biztatta őket, hogy mondják csak el az árakat. Zsolt erre azt válaszolta, hogy 10 000 Ft-ba kerül naponta, de higgyék el, hogy ez nem egy profitorientált vállalkozás. Erre Garay főorvosnő a szószék elől megint azonnal lelkesen hozzátette, hogy „de ennyiért ’all inclusive’ ellátást kapnak ott a betegek”. A kérdést feltevő szemmel láthatóan elégedett volt a válasszal, nem sokallva az összeget. 
Miután vége lett a bemutatónak, sokan odajöttek gratulálni, sőt a korábban oly szkeptikusan kérdező háziorvos doktornő már azt kérdezte tőlünk, hogyan lehet hozzánk bejutni. Egy Budapestről jött háziorvos doktornő pedig azt mondta, hogy ő a férjével együtt szeretne eljönni hozzánk. 
Az ételbemutató következett, ahol Kovácsné Dósa Marianna testvér mutatta be a munkatársaival közösen elkészített sokféle étket. Voltak vegán fasírtok, pástétomok, saláták és töltött káposzta is. A résztvevők alig tudták türtőztetni magukat, amikor meglátták az asztalokon sorakozó, ízlésesen díszített ételeket. Noha voltak a vendégek között olyan háziorvosok is, akikben erős előítélet él velünk és munkánkkal szemben, ekkor mégis fenntartás nélkül láttak neki a kóstolásnak, és szemmel láthatóan barátságosabbak lettek. Nekik is ízlettek az ételek, és megköszönték a vendéglátást.

Végül Garay főorvosnő hálásan megköszönte a közreműködésünket, és nagyon szeretett volna nekünk is, akárcsak a többi előadónak, tiszteletdíjat fizetni, amit alig tudtunk visszautasítani, hangsúlyozva, hogy egy ilyen fórumon való megjelenés számunkra volt hatalmas megtiszteltetés! 
Mindezek leírásával még a felét sem mondtuk el annak, ami ott történt. A legmegragadóbb számunkra (és úgy láttuk másoknak is) a Szentlélek szavakkal meg nem magyarázható közössége volt, nagy örömöt osztogatva minden szívbe. Az Úr ott és akkor megérintette az embereket, akik lelkesen örvendeztek jelenlétének. Ezzel az Igével szeretnénk ezt a tapasztalatot megvilágítani: „Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.” (Rm 14,17) Hálát adunk a jó Istennek, hogy ilyen gazdag áldásban részesített minden résztvevőt! Tudjuk, hogy mennyire érdemtelenül vettük el az Ő kezéből mindezt, mint az előbb említett Ige pici előízét. Ez pedig további önvizsgálatra és még odaszántabb munkálkodásra sarkall bennünket. 
Végül megosztunk veletek egy további Igét, amit az Úr helyezett a szívünkre mindezeket látva: „Sokat cselekedtél Te, Uram, Istenem, a Te csodáiddal és terveiddel miérettünk; semmi sem hasonlítható Hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.” (Zsolt 40,6)
Szeretettel, testvéreitek az Úrban:


Somogyi Lehel, Pásztor Judit,
Kovács Zsolt,  Kovácsné Dósa Marianna
és az Eleki Életmódközpont munkatársai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése