20. szám – Az Ige mellett – Messiási prófécia-e az Aggeus 2:6-7?

Messiási prófécia-e az Aggeus 2,6–7-ben foglalt kijelentés? 

Az igeszakasz értelmezése erősen vitatott, különösképpen a mai magyarázók részéről. Amikor az alábbiakban kifejtjük Aggeus könyve 2,6–7 tényleges üzenetét, egyben bepillantást nyújtunk a Sola Scriptura Teológiai Főiskola keretében működő Biblia-fordító revíziós műhely munkájába. Érzékelhetővé válik, hogy milyen alapos körültekintésre van szükség e munka során, és milyen nagy felelősség állást foglalni a vitatott kérdésekben a revízió során. 

 A Biblia-versek szövege a ma közkézen forgó magyar fordításokban 

A Károli-fordítás 1908-as revíziójában – amely ma a leginkább ismert és használt, elsősorban a protestánsok között – ez olvasható: „Mert ezt mondja a Seregek Ura: Egy kevés idő van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt. És megindítok minden népet, és eljön, akit minden nép óhajt, és megtöltöm e házat dicsőséggel – azt mondja a Seregek Ura.” 

A Kecskeméthy István által 1890–1940 között készített fordításban, amit az erdélyi Koinónia Kiadó 2009-ben újra kiadott, a szöveg a következő: „Mert így mondta a Seregek Ura: Még egy kicsi, és én megrázom az eget és a földet, és a tengert és a szárazat. És megrázok minden nemzeteket, és eljön minden nemzetek gyönyörűsége; és megtöltöm ezt a házat dicsőséggel, azt mondja a Seregek Ura.” 

Az úgynevezett IMIT-Biblia, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat által 1897 és 1906 között készített, részenként kiadott, héber–magyar nyelvű Biblia szerint: „Mert így szól az Örökkévaló, a Seregek Ura: Még egy keveset, és én megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítem mind a nemzeteket, és ide jönnek drágaságai mind a nemzeteknek; megtöltöm e házat dicsőséggel, mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.” (Ezt az IMIT által készített fordítást újból kiadta a Makkabi Kiadói Kft. 2008-ban.) 

Az új fordítású (először 1973-ban kiadott) katolikus Bibliában így szól ez az igeszakasz: „Igen, ezt mondja a Seregek Ura. Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítem mind a népeket, és ideáramlik minden népnek a kincse. Betöltöm ezt a templomot dicsőséggel – mondja a Seregek Ura.” 

A Magyar Bibliatársulat által először 1975-ben kiadott, majd 1995-ben és 2014-ben revideált új fordítású Bibliában (az úgynevezett ökumenikus Bibliában) ez olvasható: „Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek Ura.” 

A Protestáns Média Alapítvány szakbizottsága által revideált és a Veritas Kiadó által 2014-ben megjelentetett Károli-Biblia szerint: „Mert azt mondja a Seregek Ura: egy kevés idő még, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és eljönnek kincseikkel, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – ezt mondja a Seregek Ura.” 

Mint látható, a Károli-fordítás 1908-as revíziója, valamint Kecskeméthy István fordítása messiási próféciának értelmezi a 6–7. verset. Az összes többi, ma közkézen forgó magyar fordítás viszont nem, hanem egészen eltérő módon értelmezik és fordítják ezt az igeszakaszt. 

Tanulságos elolvasni, hogy milyen megjegyzést fűz Agg 2,7-hez az 1973-ban kiadott új katolikus fordítás: „A Vulgata fordításában ezt olvashatjuk: »És eljön az, Aki után minden nép vágyakozik.« Innen ered a hely (téves) messiási értelmezése.” 

A közelmúltban kiadott két protestáns, magyarázatos Biblia kommentárjai Aggeus 2,6–7-hez: 

A Harmat–Veritas Kiadó 2014-ben Philip Yancey és Tim Stafford jegyzeteivel adta ki a Protestáns Média Alapítvány által készített, revideált Károli-fordítást. Mindössze ennyi utalást találunk itt az Aggeus könyvéhez kapcsolt bevezetésben: „Istennek dicsőséges terve van Izráellel, és ez a terv az egész földkerekséget megrázza majd.” A szövegmagyarázatnál viszont már semmilyen megjegyzést nem találunk 2,6–7-re vonatkozóan. 

A Kálvin Kiadó, a Stuttgarti magyarázatos Biblia jegyzeteit átvéve, szintén kiadott egy magyarázatos Bibliát 2018-ban, a Magyar Bibliatársulat új fordítása, az úgynevezett ökumenikus Biblia szövegével. Az Aggeus 2,7-hez kapcsolt magyarázatból a következőket idézzük: „A meghirdetett »megrendítés« minden eddigi hatalmi kapcsolat bukását jelenti... Tekinte tel erre, a templom építésének befejezése sürgős, és minden erőfeszítést megér. A népek arra várnak, hogy elhozzák kincseiket, s azokkal díszítsék az épületet.” (Vö. Ésa 60,5–7.13; 66,12) A »békesség« (salom) mindenekelőtt jólétet jelent (vö. 1,6.9–11; 2,16.19), mivel akkor vége van minden háborúnak (vö. 22. vers)... A latin Biblia-fordítást (Vulgata) követve Luther a 7. vers közepét Krisztusra vonatkoztatta, és így fordította: »innen jön minden népnek a vigasztalás«. Erre a Biblia-fordításra támaszkodik máig több régi egyházi ének; vö. pl. »Jöjj, népek Megváltója«.” 

Mi a teendő ilyenkor, amikor ennyire vitatott és eltérő, hogyan kell fordítani egy bibliai részletet? Alapos, mindent figyelembe vevő vizsgálatra van szükség. 

Mi tárul fel a vizsgálat során? 

Mindenekelőtt a 6. vers elején szükséges egy javítás a közkézen forgó fordításokhoz, és a Vizsolyi Bibliában található eredeti Károli-fordításhoz képest is. Az achat héber szó valójában nem értelmezhető határozatlan névelőnek, noha sok fordításban így szerepel. Az ód achat héber kifejezés egyszernek fordítandó, amit megerősít a Septuaginta ókori görög fordításában olvasható szöveg, és különösképpen Zsid 12,26–27 hivatkozása. 

Károli Gáspár eredetileg így fordította a 6–7. verset: „Még egy kevés idő vagyon, és én megindítom az egeket, az földet, az tengert és az szárazt. És megindítok minden népeket, és eljő az minden pogány népeknek kívánsága, és betöltöm ez templomot dicsőséggel, azt mondja a Seregeknek Ura.” Károli tehát – sok más fordítóval és írásmagyarázóval együtt – messiási próféciának tekintette ezt a kijelentést. A 6–7. vers mellé írt lapszéli jegyzete is erről tanúskodik: „A Krisztusnak eljöveteliről való prófécia, kit pogány népek kívánságának nevez...” 

A Károli-fordítás 1908-as revíziója szép nyelvezettel adja vissza a szöveg mondanivalóját, de a megengedettnél nagyobb mértékben értelmezi, mert az „aki” vonatkozó névmás nem szerepel a héber szövegben, mint ahogy Károli eredeti fordításában sem. A héber szövegben közvetettebb, némileg sejtelmes a Messiás személyére utaló kifejezés, leginkább így lehet visszaadni: „minden nép vágyakozása.” 

A mai írásmagyarázók többsége azért nem tekinti messiási próféciának a 7. verset, mert a héber szöveg – valószínűleg másolási hiba folytán – nehezen értelmezhető. Az állítmány ugyanis többes számú („jönnek” van a héber szövegben), az alany („minden nép vágyakozása”) viszont egyes számú. Egyes írásmagyarázók az alanyt igazítják az állítmányhoz, és ennek megfelelően kincseknek értelmezik a héber chemdah szót, ami egyébként igéből képzett főnév. (A chamad ige jelentése: kívánni, vágyakozni.) A szövegösszefüggés azonban amellett szól, hogy az állítmányt kell az alanyhoz igazítani, vagyis egyes számúnak kell azt értelmezni. (Az Ószövetség ókori görög fordítása, a Septuaginta is egyes számra, eljönre javítja a héber szövegben szereplő eljönneket.) 

A közvetlen folytatás, a szóban forgó mondathoz kapcsolt mellékmondat – „és megtöltöm e házat dicsőséggel” – megerősíti, hogy itt messiási próféciáról van szó, ennélfogva az állítmány egyes számra javítása a helyes. Ez a mondat arra utal, hogy mind a pusztai szent sátort, mind pedig a Salamon által épített jeruzsálemi templomot „Isten dicsősége töltötte be” – az ő jelenléte szimbólumaként – felszentelésük nyomán: „Felhő fedezte be a gyülekezet sátorát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. Mózes nem mehetett be a gyülekezet sátorába, mert a felhő rajta nyugodott, és az Úr dicsősége töltötte be a hajlékot.” (2Móz 40,34–35) „Mikor pedig kijöttek a papok a szent helyből [a salamoni templom felavatásakor], köd töltötte be az Úr házát, úgy, hogy meg sem állhattak a papok szolgálatukban a köd miatt, mert az Úr dicsősége töltötte be az Úr házát.” (1Kir 8,10–11) 

E szövegösszefüggést figyelembe véve világos a mondanivaló: 

A most felépítendő úgynevezett második templom felszentelése akkor valósul meg, amikor ezt is „betölti Isten dicsősége”. Azáltal teljesedik be ez az ígéret, hogy a Messiás személyében megjelenik itt Isten dicsősége. Közvetett utalást tartalmaz ily módon e prófécia arra vonatkozóan is, hogy a nemsokára megjelenő Messiás isteni személy lesz. Azért lesz nagyobb tehát e második templom dicsősége Salamon templomáénál is, mert Isten személyesen jelenik meg benne. Emlékezhetünk arra, hogy János evangéliuma szerint Jézus szolgálata legelején megjelent a jeruzsálemi templomban (Jn 2,13–23). És hasonlóképpen jövendölt a Messiás jeruzsálemi templomban való megjelenéséről nem sokkal később Malakiás próféta is: „Mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, a szövetség követe, akit ti kívántok.” (Mal 3,1) 

A szöveg további folytatása, a 8–9. vers is megerősíti, hogy messiási próféciáról van szó. Isten kijelenti, hogy övé „az ezüst és az arany”, azaz, ha akarná, külső dicsőséggel is felruházhatná ezt a templomot. Ennek a templomnak azonban nem „az arany és ezüst” ad dicsőséget. Külsőleg sokkal szerényebb lesz Salamon templomához képest, a dicsősége mégis nagyobb lesz. Ezt követően másodszor is utal közvetetten, sejtelmesen a Messiás személyére, amikor ezt mondja: „És békességet adok néktek e helyen.” Más ószövetségi messiási próféciák is „békesség fejedelmének”, „békességnek” nevezik a Messiást. (Lásd például Ésa 9,6; Mik 5,2–5/a.) 

Összegzés 

A 6–7. vers tehát leginkább így fordítható: 

„Így szól a Seregek Ura: még egyszer, kevés idő múlva, megrázom az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet, megrázom a népeket, és eljön minden nép vágyakozása, és betöltöm e házat dicsőséggel – ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.” 

Az Atya, azáltal, hogy „kibocsátotta Fiát” (Gal 4,4), valóban „megrázta” a mennyet is. Ezt az eseményt pedig előkészítette, azáltal, hogy közvetett módon mélyreható civilizációs változásokat munkált a népek körében. Ennek következményeként Jézus születésekor sok minden kedvező volt a róla és tanításairól szóló evangélium terjedéséhez. Továbbá tanításai olyan „új kovászt” hoztak a történelembe, amely további történelmi-civilizációs változásokat idézett elő. 

Az a kifejezés a Messiásra vonatkozóan, hogy ő „minden nép vágyakozása”, annyira sokatmondó, hogy szinte kimeríthetetlen a tartalma. Jelentőségteljes egyrészt azért, mert sok más messiási próféciához hasonlóan nyilvánvalóvá teszi, hogy az eljövendő Messiás nem csupán Izráelnek hoz szabadítást, hanem minden népnek. Különös vakság okozta, hogy Jézus jövetelekor mégis általános volt az a felfogás a zsidóság körében, hogy a Messiás nekik, értük jön, pogány ellenségeiket viszont büntetés alá vonja. Az igazán hívők azonban helyesen értették a Messiásra vonatkozó ígéreteket. Jézus bemutatásakor Simeon például úgy áldotta meg a kisgyermeket, akiben a Szentlélek késztetésére a Messiást ismerte fel, hogy Isten a „pogányok megvilágosítására” is küldi őt. Másrészt arra utal ez a kifejezés, hogy ha az ember, az emberiség tudná, miben áll a legnagyobb nyomorúsága, és melyek a legnagyobb szükségletei, akkor felismernék, hogy a megjelenő Messiás „minden nép vágyakozásának” a beteljesítője. 

Mindez egy „kevés idő múlva” történik a prófécia szerint, azaz a Messiás eljövetele immár belátható távolságban van. (Dárius király 2. évében, tehát i.e. 520-ban közölte Aggeus próféta a néppel a rábízott üzenetet.)

Azt is észre kell vennünk, hogy ez a messiási jövendölés is kettős próféciának tekintendő, azaz olyan kijelentésnek, amely vonatkozik a Messiás mind első, mind második eljövetelére. Egybeolvad a Messiás két eljövetele ebben a próféciában, csakúgy, mint több más, hasonló ószövetségi messiási jövendölésben. Megerősíti ezt Zsid 12,26–27 hivatkozása. A szövegösszefüggés szerint arra hivatkozik a levél szerzője, hogy a Tízparancsolat, Isten törvénye Sínai-hegyen történt ünnepélyes kihirdetésekor – amikor az ószövetség is megköttetett Izráel népével – megrázkódott a hegy egész környezete, és egyéb félelmet keltő, monumentális természeti jelenségek ejtették félelembe az izraelitákat: „Virradatkor mennydörgések, villámlások, sűrű felhő volt a hegyen, és igen erős kürtzengés, úgy hogy megrémült mind az egész táborbeli nép... Az egész Sínai-hegy füstölgött, mivelhogy leszállt arra az Úr tűzben, felment annak füstje, mint a kemence füstje, és az egész hegy nagyon rengett.” (2Móz 19,16–18) 

Ehhez – az izraeliták számára oly emlékezetes – eseményhez képest „még egyszer megrázza Isten az eget és a földet”, ugyanazon okból, mert Isten jelenik meg e földön, mint egykor a Sínai-hegynél. Jézus első eljövetelekor – amikor mintegy rangrejtve, Emberfiaként jött a földre – átvitt értelemben történt a föld és a népek megrázása, visszajövetelekor azonban szó szerinti értelemben teljesül be ismét e profetikus kijelentés. Jézus úgy szólt második eljöveteléről, hogy akkor „az egek erősségei is megrendülnek” (Mt 24,29). Ezenkívül az emberi történelem végén újból beteljesedik „minden nép megrázása”. Gondolhatunk egyrészt a globális, utolsó nagy evangéliumhirdetésre (Mt 24,14; Jel 14,6–12), másrészt pedig „a megpróbáltatás idejére, amely az egész világra eljön, hogy megpróbálja a föld lakosait.” (Jel 3,10). Egy Ésaiás könyvében található prófécia úgy szól a Messiás megjelenéséről – ami szintén vonatkoztatható mind az ő első, mind pedig második eljövetelére –, hogy „megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja” (Ésa 40,5; vö. Jn 1,14; Mt 24,30).

Vankó Zsuzsa